MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGAINAK SZÖVETSÉGÉT.
Ennek érdekében az Szövetség céljának tekinti, hogy egymás tevékenységét segítve szolgálják a magyar múzeum ügyét, társadalmi elismerését.
A Szövetség alapító tagjai a társadalmi, szakmai és tudományos ismereteiket és tekintélyüket felhasználva, az összefogás erejében bízva, együtt kívánnak működni ezen alapszabály rendelkezései szerint a magyar múzeumügy fenntartása, ápolása és megújítása érdekében.
A szövetség tevékenységét elsősorban Magyarországon gyakorolja, de esetenként és lehetőségei szerint kapcsolatot keres és teremt más, határon túli kulturális körökkel és szövetségekkel is.
1. A szövetség rendes tagja lehet:
A jogi személyiséggel rendelkező Megyei Múzeumok Igazgatóságai, akik a szövetség alapszabályában meghatározott célkitűzésekkel egyetértenek, azt magukra nézve kötelezően elfogadják, önként vállalják, hogy a szövetség őket a nyilvántartásába felvegye, részt vesznek a szövetség tevékenységében és a közgyűlés által megállapított éves tagdíjat megfizetik.A Megyei Múzeumok Igazgatóságait a mindenkori törvényes képviselője az igazgató képviseli.
2. A szövetségpártoló tagja lehet:
Bármely természetes vagy jogi személy, aki a szövetség céljaival egyetért, és tevékenységét bármilyen jogszerű módon támogatja. Nem választható tisztségviselőnek és döntéshozatalnál szavazati joga nincs.
A pártoló tag a szövetség tevékenységében nem köteles részt venni, tagdíj fizetése önkéntes, a szövetség fórumain és a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt.
3. A szövetség tiszteletbeli tagja lehet:
Az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával az, aki a szövetség munkájában, céljainak megvalósulásában kiemelkedő és/vagy példamutató tevékenységet fejt, vagy fejtett ki, vagy jelentős támogatást nyújtott, illetve ilyen támogatás megszerzésében hathatósan közreműködött, és erre tekintettel – az elnökség javaslatára - a szövetség közgyűlése a szövetség tiszteletbeli tagjává megválasztja.
A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles, a szövetség fórumain és közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt.
4. A tagsági viszony létrejötte:
A tag felvételére (pártoló tagsági viszony elfogadására) írásbeli kérelem és a tagsági viszonyból fakadó kötelezettségek elfogadására tett nyilatkozata alapján kerülhet sor.
5. A tagfelvételről az elnökség - a kérelem benyújtását követő ülésén - dönt.
A döntésről a kérelmezőt írásban értesíti. A tagfelvételről a soron következő közgyűlést tájékoztatni kell.
6. A tagsági viszony megszűnik:
A tagok kilépési szándékukat tartoznak az elnökségnek írásban bejelenteni.
Az elnökség kizárhatja a tagnyilvántartásból azt a tagot, aki a szövetség munkájában tartósan nem vesz részt, tagdíjat legalább három éve nem fizet, és a szövetséget más módon sem támogatja, továbbá igazolt írásbeli felhívásra tagdíjhátralékát nem rendezi. A tag kizárására az alábbi eljárási szabályokat kell alkalmazni.
A szövetségkizárhatja tagjai közül azt a szövetségi tagot:
A tag kizárását bármely rendes tag kezdeményezheti. A kizárás ügyében az elnökség ülést tart és lehetőséget biztosít a tag számára, hogy érdemi védekezését előadja, illetve védelmére a bizonyítékokat feltárja. Az eljárásról az elnökség ajánlott tértivevényes levélben értesíti az érintett tagot. Az elnökség az eljárás befejezését követően kétharmados szótöbbséggel dönt a tag kizárásáról. A döntéséről 3 napon belül értesíti az érintett tagot ajánlott tértivevényes levélben. Az elnökség a tag kizárásáról köteles tájékoztatni a soron következő közgyűlést.
Az érintett tag a kizárás ellen 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat. A közgyűlés döntéséig a kizárást fel kell függeszteni. A tagdíjhátralék rendezése esetén a tagot nem lehet a tagnyilvántartásból törölni.
7. A rendes tagok jogai és kötelességei:
A tagok jogaikat személyesen gyakorolják, szavazás esetén minden tagot egy szavazati jog illeti meg.
8. A szövetség pártoló tagja:
A közgyűlést az elnökség szükség szerint, de legalábbévente egyszer köteles összehívni. Össze kell hívnia közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
A közgyűlési tagokat a közgyűlés napját megelőző 30 nappal korábban, írásban kell értesíteni, a napirendi pontokat tartalmazó meghívóval. (Az írásbeli értesítés történhet postai úton, faxon vagy elektronikus úton)
A meghívóban meg kell jelölni a határozatképtelenség esetén megtartandó újabb közgyűlés időpontját azzal, a figyelemfelhívással, hogy a megismételt közgyűlés változatlan napirendi pontokkal és helyszínen a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Ilyen figyelemfelhívás esetén a megismételt közgyűlés azonos napon, rövid időközzel is megtartható.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetség nyilvántartott tagjainak több mint a fele jelen van.
A rendes tagok jogaikat a törvényes képviselőjük útján gyakorolják.
A jogi személyiséggel rendelkező Megyei Múzeumi Igazgatóságokat az igazgató vagy az általa írásban meghatalmazott személy képviseli.
A közgyűlést a szövetség elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén alelnök vagy az elnökség bármely tagja.
A közgyűlés megnyitása előtt az aláírt jelenléti ívek alapján meg kell állapítani a határozatképességet.
A meghatalmazással részt vevő tag esetében a meghatalmazást a jelenléti ívhez minden esetben csatolni kell.
A közgyűlés a megnyitása után jegyzőkönyv-vezetőt és két hitelesítőt választ nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.
A napirendi pontok ugyanígy kerülnek elfogadásra.
A meghívóban megjelölt napirendi pontoktól eltérő napirend elfogadására csak akkor kerülhet sor, ha a szövetség tagjainak több mint a 3/4-e megjelent, és a jelenlévők 3/4-e a meghívóban nem szereplő napirendi pont megtárgyalását elfogadta.
A közgyűlés a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
A közgyűlésről a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az elhangzott nyilatkozatok lényegét, a javaslatokat és a határozatokat.
A határozatokra vonatkozóan rögzíteni kell a határozathozatal módját, és a szavazatok, ellenszavazatok, illetve tartózkodások számát.
Bárki kérheti nyilatkozatának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a hitelesítők írják alá.
A közgyűlés a határozatait – amennyiben a döntést megelőzően a közgyűlés szigorúbb feltételeket nem állapít meg – nyílt szavazással, kézfeltartással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
A határozathozatalkor minden esetben ellenpróbát / tartózkodás, ellenszavazat / kell tartani.
Név szerintiszavazásról a megjelentek 3/4-es többségének határozatával dönt a közgyűlés
Bármely kérdésben, ha a megjelentek 1/4-e kéri, titkos szavazást kell elrendelni.
Titkosszavazás esetén három tagú szavazatszedő bizottságot kell választani. A szavazócédulákat – amennyiben nem saját kézzel írt cédulaírással történik a szavazás – a szavazatszedő bizottság készíti el, és hitelesíti.
A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti.
A szavazás eredményét a bizottság írásban rögzíti. A leadott szavazatokat a szavazatösszesítő lap vagy jegyzőkönyv példánnyal együtt a szavazatszedő bizottság tagjai által lezárt borítékban a választást követő 90 napig, a választással kapcsolatos jogorvoslati eljárás esetén ennek jogerős befejezéséig meg kell őrizni.
E határidő lejártát követően a szavazócédulákat a szavazatszedő bizottság - a megsemmisítés módjának a szavazatösszesítő lapra (szavazási jegyzőkönyvre) történő felvezetése mellett - megsemmisíti. Ezt az iratot a közgyűlés irataihoz kell csatolni.
A szövetség közgyűlései általában nyilvánosak.
A közgyűlés határozhat zárt ülés elrendeléséről is.
A közgyűlés megjelent nem tag személyt tanácskozási joggal ruházhat fel.
A szövetség közgyűlése törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
Az elnök, alelnökök, titkár, az elnökség tagjai, valamint a felügyelő bizottság elnöke, illetve tagjai.
A szövetség tisztségviselője lehet bármely nagykorú, teljes cselekvőképes magyar állampolgár, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Megválasztása a közgyűlés kizárólagos hatásköre.
A tisztségviselő megbízatása megszűnik:
A tisztségviselőt e tisztségéből a közgyűlés visszahívja, ha életvitele, a tisztség ellátásával kapcsolatos magatartása a szövetség céljaival összeférhetetlen, illetve ellentétes, továbbá, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha vele kapcsolatban a tag kizárására vonatkozó okok merülnének fel. Visszahívást az elnökség kezdeményezheti, amelyről a közgyűlés dönt, a megválasztás szerinti módon.
A szövetség elnökségi tagjai és elnöke nem választható a felügyelő bizottság tagjává vagy elnökévé.
Közeli hozzátartozók (Ptk. 685. § b) pont), élet- és házastársak nem lehetnek a szövetség a tisztségviselői.
Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn továbbá a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, valamint közvetlen felettesei, illetőleg az ellenőrző szervezet elnöke és tagjai tekintetében is.
Az elnökség tagjai: elnök, két alelnök, ügyvezető titkár és két elnökségi tag.
Az elnökség képviseli - elnöke útján - a szövetséget más szervezetek és a hatóságok előtt.
Az elnökség hatáskörébe tartozik, illetve jogosult dönteni minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetség más szervezetének a hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
Az ülések összehívása az elnök feladata.
Legalább két tag, továbbá az ellenőrző szervezet kezdeményezése esetén 30 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni.
Az összehívás a napirend közlésével, általában nyolc napos időköz betartásával történik. Az elnökségi ülés a napirend közlése mellett rövid úton is összehívató.
Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti.
Az elnökség határozatképes, ha azon legalább négy elnökségi tag jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármely kérdésben titkos szavazás, valamint egyhangú döntés is elhatározható.
Az elnökség minden tagjának egy szavazata van.
Az elnökség üléseiről feljegyzést kell készíteni. Bármely elnökségi tag kérésére jegyzőkönyvet kell felvenni. A feljegyzést/jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő személy aláírja.
Az elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
Az elnökség döntését az érintettekkel írásban kell közölni.
Az elnökség döntésével szemben a közgyűléshez lehet fordulni.
A közgyűlés döntéséig az elnökség határozatát nem lehet végrehajtani.
A felügyelő bizottság jogosult a szövetség irataiba betekinteni és felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelező.
A szövetség képviselője az elnökség elnöke, aki önállóan, teljes jogkörrel képviseli a szövetséget.
Megalakuláskor: Dr. Vándor László (8900 Zalaegerszeg, Május 1. u. 1. 1/6.)
Akadályoztatása esetén vagy egyes ügyek ellátására jogosult a képviseleti jogát az alelnökökre, illetve az elnökség bármely tagjára írásban átruházni.
Az elnök az elnökség nevében egyszemélyi aláírásra jogosult.
Amennyiben nem az elnök ír alá, két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.
Pénzügyikötelezettségvállaláshoz, bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben az elnök és egy elnökségi tag együttes aláírása szükséges.
Az aláírásra jogosultakat a számlavezető pénzintézethez az arra előírt módon be kell jelenteni.
A szövetséget az elnök képviseli. Más tag, vagy alkalmazott - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szövetség képviseletében csak az elnök által kiadott írásbeli meghatalmazás alapján járhat el.
A szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az éves tagdíj megfizetésén túl a szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
A szövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázat útján elnyert bevételből képződik. A befizetett tagdíj, illetve támogatás összege nem követelhető vissza.
Az éves tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg.
Az elnökség a szövetség céljainak megvalósítása érdekében támogatásokat pályáz meg.
A szövetség céljai megvalósításához a gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott céljai megvalósítására ill. tevékenységére köteles fordítani.
A szövetség vagyona és járulékai az alapszabály rendelkezéseinek keretei között, az elnökség esetenkénti döntései szerint használható fel.
A szövetség céljainak elérése érdekében az erre rendelt vagyonából pályázat, elnökségi határozat, vagy közgyűlési döntés alapján nyújtható, dologi vagy anyagi támogatás.
A szövetség részéről támogatott cél pályáztatása esetében a pályázat kiírása, nyilvánosságra hozatala és elbírálása az elnökség feladata.
A szövetség megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
Megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát a megyei múzeumok javára kell fordítani egyenlő arányban.
Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámoló(k) feladata.
Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk, 61. – 65. §-ait, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Székesfehérvár, 2004. július 16.
a 2011. április 27. napján a Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Szentendre, 2011. április 27.